Máriagyűdi Kegytemplom

• Honfoglalás: Győdő (Eudu) kun vezér telepszik meg a templom helyén. Róla kapja ez a hely a Győd, Jud, Güd, Gyüd majd a Máriagyűd nevet. Itt húzódik a forgalmas Pécs-eszéki régi római út. A templomdomd alatti forrásnál, mely még ma is ad vizet, sokan megpihennek. fatönkre állított Mária-szobor áll itt. Kegyelettel veszik körül.
• 1006. A pécsváradi bencés atyák kőkápolnácskát emelnek a szobor fölé.
• 1148. II. Géza királyunk templomot építtet. A gyakori imameghallgatások miatt sokan látogatják. Előkelő családok körélye temetkeznek.
• 1526. Pap nélkül marad a kegyhely, mert a mohácsi csatában sokan elesnek.
• 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz és 51 faluját - köztük gyűdöt is - reformátussá teszi.
• 1543. Megszállják a törökök. A templom először mecset lesz, majd rácok veszik bérbe, később reformátusok kezére kerül.
• 1687. Az augusztus 12-i nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállás alól. A templom romos, elhagyatott. A kegyszobor eltűnt! Máriajelenések rázzák meg az embereket. A katolikusok kezdik visszakövetelni a templomot.
• 1689. Újra katolikus kézen a templom! A siklósi ferences atyák veszik gondjaikba. Kijavítják. Újra megindulnak a zarándoklatok.
• 1698. Kaproncáról új kegyszobrot hoznak.
• 1704. A vidéket kegyetlen rácok dúlják. Előlük Siklósra, majd eszékre mentik a kegyszobrot. A templomot kifosztják. Újra elnéptelenedik.
• 1706. A Szűzanya újabb jelenésekben panaszosan hívja az embereket. Megmozdulnak a hívek. Kérik vissza a szobrot, de az eszékiek nem adják. Ma is ott van a ferences templomban.
• 1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök a most is látható kegyszobrot adományozta. A kegyelet, a régi elveszett mintájára aranyszegélyű, szépen ötvözött ezüst ruhába öltöztet az 1700-as évek vége felé. Újabb imameghallgatások tömegesen vonzzák ide a búcsúsokat. Jönnek a magyarok, közben idetelepült horvátok, majd a németek is. A templom egyre szűkebbnek bizonyul.
• 1737. Pestisjárvány pusztítja a vidéket. Idetódul a nép segítségért. A járvány hirtelen megszűnik.
• 1739. A hálaadományokból elkezdik bővíteni a templomot. A régiből csak a mostani kegyoltár környékét hagyják meg. A templom mellé lerakják a ferences zárda alapjait is. 1742-ben szentelik fel. Sok a gyógyulás. Egy 1799-ben felvett jegyzőkönyv 302 ilyent sorol fel. Egy leltárban 106 mankó szerepel, melyet a meggyógyultak hagytak itt.
• 1805. VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet.
• 1835. Megépül a gyóntató udvar 10 gyóntatószékkel.
• 1860. A hegyoldalban elhelyezik a Fájdalmas Szűzanya szobrát.
• 1862. Megépítik a kegyoltár alsó részét siklósi márványból. A felső részt fehér márványból 1936-ban alakítják ki.
• 1900. Felállítják a Kiss György által alkotott jubileumi keresztet.
• 1950. Megszüntetik a ferences rendet. A rendházból állami szociális otthon lesz. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok veszik át.
• 1964. Belsőleg, majd 1972-ben külsőleg is felújul a templom.
• 1970. Megépül az új plébániaház, melyet 1958-ban pajtából és istállóból alakítottak ki.
• 1981. Elkezdődik a zarándokok adományaiból az oltárok felújítása.
• 2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.

Áldja meg világunkat a Gyűdi Szűzanya, és adjon minden embernek benső békét és megnyugvást!!