Siklós Dél-Baranya és a Dráva medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Jelentőségét kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata, az itt élők vendégszeretete és a magyar történelemben betöltött szerepe adja.
A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A siklósi vár az egyik legkorszerűbb hadászati létesítmény, s egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény. A Siklósi, Gara, és a Perényi-család idejében nádori székhely.
A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embernek. A rómaiak is szívesen telepedtek le a hegység közelében, építettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorlás-kori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek a Dunántúlra.
Az első dokumentum, egy 1294-ből származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz említést, tehát ebben az időszakban feltételezhetően már áll a római erődítménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a XIV.században a Gara-család uralkodása alatt lesz először az ország egyik központja, mint a nádor városa.
1401-ben Zsigmond magyar király és német-római császár is raboskodott rövid ideig a várban. A Gara-család birtokvesztése után 1515-től a vár és a város az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának, a Perényiék birtokába kerül. Ők fejezik be a várban elkezdett erődítési és átalakítási munkákat, melynek eredményeként az akkori Siklós korának egyik legkorszerűbb hadászati létesítménye, s egyben az egyik legjelentősebb reneszánsz stílusú építménye.
Az 1543.évi török hadjárat Siklóst sem kímélte, 150 évig tartó török hódoltsági időkre a művelődési központ udvarában helyreállított, Európa Nostra-díjas dzsámi emlékeztet. A keleti várárok helyén épült település szerencsésen ötvözte az itt élő nemzetiségek kultúráját, mely az építészeti emlékekben és hagyományokban öltött testet. A görögkeleti templom ikonosztáza, a református templom egyszerűsége és a római katolikus templom Európa-jelentőségű freskói mind-mind kedvelt kiránduló célpontjai az idelátogatóknak.
A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése egész napos élményt jelentenek. A tízezer lakosú kisváros hangulatos éttermeiben, kiskocsmáiban, a Villány-Siklósi Borút Egyesület minősített helyein kínálja a tájegység jellegzetes gasztronómiai remekeit, kiváló fehér és vörösborait. A nyári örömök kedvelőinek a siklósi strand feszített víztükrű medencéje, több hektáros pihenőparkja kínál kellemes felüdülést a forró napokon. A vadászat és horgászat szerelmesei a Siklóstól néhány kilométerre lévő mattyi tavon vagy a Hótedrán és a Táncsics Vadásztársaság területén hódolhatnak szenvedélyüknek. Különleges élményt jelent a szeszélyes, gyors folyású Dráva folyón horgászni, ahol előzetes bejelntekzés alapján hajókirándulást is szerveznek. A természetbarátok a mediterrán növényvilág jellegzetes egyedeivel találkozhatnak a Tenkes-hegyet behálózó turistaútvonalakon vagy a mérsékelt övi erdőkkel a Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvényein.
Siklóstól 5 kilométerre található az Európa-hírű gyógyfürdő Harkány, 17 kilométerre Villány, a vörösborok fővárosa és a nagyharsányi szabadtéri szoborpark.

Siklóson minden adott a pihenéshez, szórakozáshoz: a mediterrán jelleg, az emberek kedvessége, vendégszeretete, a látnivalók, gasztronómiai kínálat és az évszázados borkultúra.